2011. szeptember 29., csütörtök

Fejedelmi lebbencsleves

Fejedelmi lebbencsleves... ez önmagában ellentmondás, mert a lebbencs az ősi paraszti, sőt, a pásztorkonyha alapfogása, fejedelmek és királyok nyilván csak akkor ettek ilyet, ha éppen álruhában járták az országot. De akkor nyilván élvezettel ették, merthogy amilyen pórias, olyan finom.

Ma egy kanál libazsíron (ennek nincs jelentősége, olajon ugyanolyan jó) megpirítottam egy fej felaprított hagymát meg 3 gerezd szétlapított fokhagymát - és tényleg megpirítottam, hagytam, hogy a hagyma kicsit barnuljon -, aztán beleürítettem fél zacskó (ennyi volt) slambuctésztát, azt is megpirítottam, megszórtam egy púpos evőkanál tört pirospaprikával (csípős csemege...), jól összekevertem, ráöntöttem másfél liter vizet és megsóztam. Aztán összedaraboltam 3 szem krumplit, 2 (kicsit fonyi) sárgarépát és egy fehérrépát, meg az utolsó nyamvadt cső zöldpaprikát (azt nem aprítottam össze), meg egy paradicsomot, amit csak bevagdostam (alig van valami íze, legalább azt eressze ki), aztán hagytam főni addig, míg a répa is szétvágható lett kanállal. Kész is volt. Jó is volt. A paprikát, paradicsomot kidobtam belőle, és azonmód, forrón megettem belőle egy tálkával. Aztán még eggyel. Egy óra múlva, amikor valahogy megint ettem volna egy kicsit, már alig volt leve, mert a tészta mindet beszívta, úgyhogy ha holnap reggel (ha kibírom addig) ráéhezek, akkor egy pohár vizet és egy csipet sót hozzá kell adnom, hogy egyáltalán leve legyen. Bár leve nélkül is egyszerűen fejedelmi!

csodatévő cékla

Tekintettel arra, hogy némely havilapoknak még irkálok konyhával kapcsolatos dolgokat, 2 hónappal a tárgyidőszak előtti leadással, és most a decemberi céklánál tartok, úgy érzem, kénytelen vagyok megosztani veletek a céklával kapcsolatos néhány régebbi feljegyzésemet. Mert a cékla jó dolog! (Csak nyersen szörnyű pinceszaga van, DOH, ami azt illeti, de ezen a feldolgozás sokat segít :-))

Hát az történt, hogy viszonylag hosszú idő után megint kibátorkodtam a piacra. Bűnös dolog ez, messze több pénzt hagyok ott a tervezettnél, és rengeteg olyan dolgot veszek, amiről szó sem volt, de most már muszáj volt, mert a macsekjaimat naponta egyszer nyers marha (vagy csirke, pulyka stb. kivéve sertés) belsőséggel etetem, és a lefagyasztott kis uzsonnászacskók elfogytak. Aztán persze muszáj volt végigmenni a savanyúságsoron (ez még olyan régimódi piac, egymás mellett állnak a vacak kis bódék és valami isteni illat árad belőlük), és persze nem tudtam ellenállni a ropogós káposzta, az illatos csalamádé, a cseles kis zölddinnye és a többiek csábításának. De a lényeg: vettem 2 kiló céklát, levével együtt. Isteni! És azóta mindenhez ezt eszem - rántott húshoz, pörkölthöz, prézlis karfiolhoz csak úgy, ahogy van, ha meg főételt csinálok belőle, akkor a szeleteket felcsíkozom, diót és valami puha sajtot (mozzarellát, fetát) tördelek bele, no meg ha van, akkor friss kaprot, petrezselymet, a levét ilyenkor megiszom reggelire - ne tudd meg, milyen hálás érte az emésztésem.

Jamie céklás hala

Láttam a Jamie Oliver-filmecskét a svédországi barangolásáról, és abban egy olyan szuper, nekem való fogást, hogy a fülem is kétfelé állt tőle.

Azzal kezdte, hogy egy tepsibe beleszórt egy jó kiló durvaszemű sót, ráfektette a kicsi, megmosott céklagumókat (ő többféle színűt, én még csak vöröset láttam idehaza), betette a forró sütőbe háromnegyed órára. Közben fehérhúsú folyami halat (a filmben azt mondták, hogy fogas, de sztem az nem stimmel...) kifilézett, szép nagy, majdnem tenyérnyi darabokra vágott, sózott-borsozott, és SZÁRAZ teflonban a bőrös oldalukkal lefelé elkezdett sütni. Elővett még rengeteg kaprot, snidlinget, lilahagymát, olajat (na azt nem tudom, milyet... bálnaolaj?) és ecetet. Megfordította a halat, kivette a sütőből a forró, megroggyant céklát, és amikor meg tudta már fogni, meghámozta, felnegyedelte, tálba tette. Sózta, borsozta, rávagdosott egy csokor snidlinget, finomra aprított kaprot, vékony szelet lilahagymákat, meglocsolta olajjal, ecettel, összeforgatta. A már ropogósra sült halakra is tett egy marék kaprot, és néhány kocka fagyott vajat. A tálalótányérra előbb egy nagy kupac céklasalátát tett, arra fektette a halat, és tejfölpöttyökkel tarkította. Érzitek, hogy ez milyen szuper egészéges kaja?